ingat.hu

Hogyan számolunk?

Ez az oldal nem hirdetés — ez a módszertan. Amit egy eredmény-lapon vagy egy elemzés-lapon látsz, mind innen jön: nyilvános forrásból számolt tény, kimondott korláttal, sosem találgatással.

Mi az a szám a felület mögött?

Minden derivált érték, amit mutatunk, négy dolgot hordoz egyszerre: az értéket magát, a megbízhatóságát, a forrását és azt, hogy mikori az adat. Ha a négyből bármelyik hiányzik, a szám nem jelenik meg — nálunk nincs olyan, hogy egy érték "csak úgy" ott van forrás nélkül.

Ebből egyenesen következik egy szabály, amit soha nem szegünk meg: ha nincs adatunk valamihez, azt kiírjuk, hogy nincs — sosem írunk helyette 0-t vagy egy hallgatólagos becslést. A hiányzó adat nálunk nem hiba, hanem egy megjelenítendő állapot, ugyanolyan jogosult, mint egy valódi szám.

A négy megbízhatósági szint

Minden szám mellett ott áll, HONNAN tudjuk, amit tudunk. Négy szint van, és a felület mindegyiket ugyanúgy, egyenrangúan jeleníti meg — a "nincs adat" ugyanúgy egy jelvény, mint a "mért adat", nem egy eltűnő vagy elrejtett sor.

Mért adat

Mért adat. Közvetlen, nyilvános forrásból számított tény — például egy valódi bolt valódi távolsága a térképen.

Modellezett becslés

Modellezett becslés. Nyilvános adatból számított geometriai vagy statisztikai közelítés — például zaj-távolság, ahol nincs hivatalos zajmérés.

Durva becslés

Durva becslés. A legjobb elérhető nyilvános adat, de nagyvonalú felbontásban — például egy megyényi vagy fővárosnyi terület egyetlen közös száma.

Nincs adatEhhez jelenleg nincs adatunk — nem hiba, csak hiányzó lefedettség.

Nincs adat. Ehhez a helyhez vagy réteghez jelenleg nincs mérésünk — ez nem hiba, csak hiányzó lefedettség, és pontosan ezt írjuk ki.

Egyik szint mögött sincs mesterséges intelligencia — a projektben az egyetlen AI-ág az Okos kereső szabad-szöveg-értelmezése, a fenti négy szint mindegyike geometriai vagy statisztikai számítás.

Rétegenként, amit ma mérünk

Hat tény-réteget mutatunk minden címnél. Mindegyiknél kiírjuk, mit mérünk, milyen forrásból, milyen módszerrel, és milyen ismert korláttal.

Bevásárlás, iskola, patika

Mit mérünk: Hat napi szükséglet-kategória (bolt, gyógyszertár, iskola, óvoda, posta, játszótér) elérhetősége gyalogosan, a legközelebbi H3-hatszögből nézve.
Forrás: OpenStreetMap (Geofabrik hungary-latest.osm.pbf, országos kivágat).
Módszer: Kategóriánként küszöbtávolság (800–1500 m) és súly (a bolt a legnagyobb súlyú, mert a leggyakoribb rutin). Pontszám = 100 × max(0, 1 − táv/küszöb), a hat kategória súlyozott összege. A kocsma/bár-sűrűséget is kinyerjük, de csak kontextusként — a napi rutinba nem számít bele.
Megbízhatóság: MEASURED, ha legalább egy kategóriában van találat 5 km-en belül — SPARSE, ha egyikben sincs.
Ismert korlát: Ha egy kategóriában 5 km-en belül nincs POI, az adott kategória 0 pontot ad — ez egy valós, mért tény ("nincs a közelben"), nem hiányzó adat.

Zaj

Mit mérünk: "Csendesség": mennyire van közel a KÖRNYÉK a zajforrásokhoz — vasúti/villamos sín, gyorsforgalmi út, főútvonal, városi főutca és repülőtér távolsága. Nem azt mondja meg, hogy egy konkrét lakás csendes-e.
Forrás: OpenStreetMap (ugyanaz az országos kivágat).
Módszer: Kategóriánként 100 × a küszöbig mért, levágott arány. Küszöbök: vasúti/villamos sín 300 m, gyorsforgalmi út 600 m, főútvonal 400 m, városi főutca 200 m, repülőtér 3000 m a terület határától. Az útosztályok külön küszöbe szándékos: egy autópálya messzire hallatszik, egy városi főutca csak közelről zavaró. Az össz-pontszám a kategóriák MINIMUMA, nem az átlaga — egy közeli zajforrás önmagában ronthatja a csendességet, ezt egy távoli, csendes forrás nem tudja kiátlagolni.
Megbízhatóság: MINDIG MODELLED, SOHA MEASURED.
Ismert korlát: A pontszám a hatszög KÖZÉPPONTJÁTÓL mér, egy hatszög viszont nagyjából 0,7 km² — egy a cella szélét metsző út ezért kevésbé látszik, mint amennyire a közelében élők hallják. A beépítés árnyékoló hatását sem vesszük figyelembe: ugyanabban a házban az utcai és az udvari lakás között nagy különbség lehet, amit egy környék-szintű szám nem tud megmutatni. Nincs bekötve hivatalos, mért zajtérkép: a magyar stratégiai zajtérkép-portálok géppel nem elérhetők (az egyik HTTP 503-at adott, a másik csak webes térkép-nézet, letölthető adat nélkül). Ez tehát mindig távolság-alapú becslés, nem tényleges decibel-mérés — és a repülőtér-becslés a terület határától mér, nem a be-/kirepülési folyosóktól.

Zöldövezet

Mit mérünk: A közeli zöldterületek (park, erdő, liget — OSM landuse/leisure) aránya, plusz a legközelebbi zöldterület távolsága.
Forrás: OpenStreetMap (ugyanaz az országos kivágat).
Módszer: Minden zöldterület-poligont egy azonos területű körrel közelítünk. "Zöld arány" (60% súly): egy 500 m sugarú referenciakör és a közeli zöld-körök metszete. "Legközelebbi zöldterület távolsága" (40% súly): levágott arány 1000 m küszöbig.
Megbízhatóság: MINDIG MODELLED, SOHA MEASURED.
Ismert korlát: Nincs bekötve NDVI (műholdas vegetáció-mérés). A kör-közelítés kerekded parkoknál/kertjeknél pontos, de megnyúlt vagy szabálytalan alakú erdőknél/zöldsávoknál durvább — a terület helyes, de az alak eltér a valóditól.

Szórakozás

Mit mérünk: Éttermek, kocsmák/bárok, kávézók, éjszakai klubok, mozik, színházak és koncerthelyek sűrűsége 1200 méteren (kb. 15 perc gyaloglás) belül — "van-e itt élet".
Forrás: OpenStreetMap (ugyanaz az országos kivágat).
Módszer: Kategóriánként 100 × min(darabszám / telítési cél, 1), majd súlyozott összeg. A telítési célok szándékosan alacsonyak (pl. már 8 étterem vagy 5 kocsma 1200 m-en belül 100 pontot ad) — a cél nem a belváros-rangsorolás, hanem hogy lássuk, van-e egyáltalán hova menni.
Megbízhatóság: MEASURED, ha legalább egy kategóriában van találat — SPARSE, ha egyikben sincs.
Ismert korlát: Sűrűség-alapú, nem minőség-alapú: nem különbözteti meg a jó és a rossz éttermet, csak azt méri, van-e belőle a közelben.

Magasság

Mit mérünk: Tengerszint feletti magasság méterben.
Forrás: Copernicus GLO-30 DEM (ESA/Copernicus, AWS Open Data Registry — publikus, hitelesítés nélkül letölthető domborzatmodell, kb. 30 m felbontás).
Módszer: Cellánkénti raszter-átlag a DEM GeoTIFF-mozaikból.
Megbízhatóság: MINDIG MEASURED — ez egy közvetlen, radar-altimetriás mérés, nem modell vagy becslés.
Ismert korlát: A Copernicus GLO-30 egy felszínmodell (a tetőket/homlokzatokat is méri), nem "csupasz talaj" modell — sűrűn beépített helyeken ez néhány méterrel felfelé torzíthatja az értéket. (Ugyanebből a domborzatmodellből egy lejtés-értéket is számolunk, de azt a felhasználói felületen nem jelenítjük meg — a magasság önmagában informatívabbnak bizonyult.)

Közbiztonsági tényadat

Mit mérünk: Regisztrált bűncselekmény / 1000 lakos — nyers KSH-ráta, SOHA nem "biztonság"-pontszám.
Forrás: KSH STADAT 11.1.2.1 (iga0008) és 22.1.2.1 (nep0034), nyilvános, hivatalos statisztika.
Módszer: Bűncselekményszám ÷ népesség × 1000, terület-szinten (ma: megyénként, Budapest saját sorként, plusz Debrecen, Pécs, Szeged és Miskolc egyedi bontásban). A cella a TERÜLET rátáját örökli — nincs finomabb, cellánkénti számítás.
Megbízhatóság: MINDIG SPARSE (durva, terület-szintű felbontás) — NONE, ha egy pont egyik lefedett területhez sem sorolható be.
Ismert korlát: Nincs Budapesten belüli kerületi bontás egyetlen géppel olvasható publikus forrásban sem. A szám SOHA nincs 0–100 pontszámra alakítva, invertálva vagy színkódolva, és SOHA nem kerül bele semmilyen összevont "lokáció-pontszámba" — ez szándékos, kódban is kikényszerített kizárás (l. lent, "Amit szándékosan nem csinálunk").

Levegőminőség (mérőállomások) — külön, kapcsolható térképréteg

A térképen bekapcsolható (alapból kikapcsolt) „Levegőminőség (mérőállomások)” réteg valódi mérőállomások adatát mutatja: PM10, PM2,5 és — ahol mérik — NO2, az utolsó órás értékkel, annak időpontjával és a megelőző 24 óra átlagával. Az érték az állomáson mért adat (MEASURED). Az állomásoktól távol nincs mérésünk (NONE): a két állomás közötti helyekre nem becslünk, nem interpolálunk térképszerű felületet. Legfeljebb azt írjuk ki, hogy „legközelebbi mérőállomás, X km-re” (5 km-en belül), és hogy ez nem az adott pont mérése.

Az állomás színe az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) európai levegőminőségi indexének sávjai szerint a legrosszabb szennyezőanyagé, az utolsó órás értéken. Ha az utolsó mérés hat óránál régebbi, az értéket nem mutatjuk, csak az időpontját. A 24 órás átlaghoz legalább 18 érvényes órás érték kell.

Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Air Quality Download Service, „up-to-date” (E2a) órás adatok — a magyar Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) jelentése alapján, ellenőrzés előtti adatok. Licenc: CC BY 4.0 (EEA re-use policy). Óránként töltjük le; a böngésződ nem hív külső forrást.

Levegőminőség — éves átlagok, további szennyezők, lakossági szenzorok, modellbecslés

Éves átlag (ellenőrzött). A mérőállomások popupjában és a jobbklikk-menüben az órás érték mellett (sőt előtte) az utolsó elérhető év éves átlaga áll, a pontos évvel. Forrás: az EEA Air Quality Download Service ellenőrzött (E1a) adatai; PM10 és PM2,5 esetén a napi átlagok, NO2 és O3 esetén az órás értékek számtani átlaga, csak ellenőrzött és érvényes értékekből, és csak ha az év legalább 75%-ára van érték (ez szigorúbb a „van adat” szintnél, de nem hivatalos megfelelőségi értékelés — az EU 90%-ot kér). A WHO 2021-es éves irányértékeihez viszonyítunk (PM2,5: 5, PM10: 15, NO2: 10 µg/m³; az ózonra nincs éves irányérték, ott nem viszonyítunk), PM10-nél kiírjuk a napi 50 µg/m³ fölötti napok számát is (az EU határértéke évente legfeljebb 35 nap). Korábbi 1–2 év is látszik. Ha nincs elég ellenőrzött adat, azt írjuk: „nincs ellenőrzött adat”.

Ózon, kén-dioxid, szén-monoxid. Ugyanabból az órás feedből, ott, ahol az állomás méri. Az ózon és a SO2 az EEA-index sávjaival (O3: 60/100/120/160/180, SO2: 20/40/125/190/275 µg/m³), a CO-ra az indexnek nincs sávja, ezért ott csak érték és mértékegység (mg/m³) látszik, jelölve.

Lakossági szenzorok (nem hivatalos mérés). Külön, alapból kikapcsolt réteg a Sensor.Community önkéntes, nem kalibrált porszenzoraiból (PM10, PM2,5), a 24 órás átlagot mutatjuk, megbízhatóság szerint legfeljebb „ritka adat” (SPARSE) jelöléssel, szaggatott szélű körökkel. Nem mutatjuk a hibás (0 vagy 1000 µg/m³ feletti), a 3 óránál régebben jelentő és a magas (95% feletti) páratartalmú szenzorok értékét; a beltéri szenzorokat nem használjuk, a koordináta ~100 m-re kerekített. Egy ~3 km-es cellában csak legalább 5 megbízható szenzorból mutatunk mediánt. Adatok: Sensor.Community közreműködői, Database Contents License (DbCL) v1.0; óránként töltjük le.

Modellbecslés (Copernicus CAMS). Ahol nincs hivatalos mérőállomás 5 km-en belül, a jobbklikk-menüben és a hirdetés-lapon a CAMS európai levegőminőségi elemzésének (ensemble) ~10 km-es rácsú napi átlagát mutatjuk „modellbecslés — nem mérés” jelöléssel (MODELLED); ahol van állomás, az állomás mért értéke az elsődleges. A térképen opcionális, halvány, alapból kikapcsolt rács-réteg. Naponta egyszer töltjük; amíg nincs bekapcsolva, „modellbecslés még nincs bekapcsolva” állapotot mutatunk. Módosított Copernicus Atmosphere Monitoring Service információt tartalmaz (CC BY 4.0, DOI 10.24381/a4005cee); sem az Európai Bizottság, sem az ECMWF nem felel az adatok felhasználásáért.

Nyilvános források összefoglalói — nem felhasználói vélemény

A térképen bekapcsolható (alapból kikapcsolt) „Nyilvános források (nem felhasználói vélemény)” réteg és a hirdetés-lapok csukott „Mit írnak a környékről nyilvános források” szekciója településekről, városrészekről és budapesti kerületekről mutat rövid összefoglalókat. Ezek nem lakók véleményei, és nem egy konkrét hirdetésre, épületre, üzletre vagy személyre vonatkoznak. Mindegyik mellett ott áll a kiadó neve, a megjelenés dátuma (ha a forrás megadja, különben „dátum nélkül”) és a forrás linkje.

A tételeket 2026. szeptember 30-án gyűjtöttük a nyilvános webről: a magyar Wikipédia szócikkeiből (CC BY-SA 4.0), magyar hírportálokról és magazinokból, valamint önkormányzati és helyi oldalakról — Budapest és agglomerációja, valamint országosan mintegy 90 város és a Balaton térsége (947 tétel). Minden összefoglaló saját megfogalmazásunk (legfeljebb 220 karakter), nem idézet; a hangvételt (kedvező, kedvezőtlen, vegyes) a forrás tartalma alapján jelöltük, nem pontoztuk. A gyűjtés nem teljes: ahol nincs tétel, azt kiírjuk („ehhez a településhez még nincs nyilvános-forrás összefoglalónk”), és nem találunk ki helyette semmit.

A jelölő helye közelítő: településre szóló tételnél a település, kerületre szólónál a kerület középpontja; városrész, lakótelep vagy park esetén a terület OpenStreetMap-geokódolt, közelítő pontja (© OpenStreetMap közreműködők). Sosem házszám-pontos.

Kizártuk: Google-, Facebook-, Instagram-, TikTok-, Reddit- és X-tartalmat, fórumokat, magyar ingatlanhirdetési portálokat, konkrét épületet, üzletet vagy személyt, és minden személyes adatot. A gyűjtés egy összegző eszközzel olvasott forrásokból történt, nem a nyers szövegből, ezért bármelyik tételt egy kattintással elrejthetjük, és a forrás linkje mindig látszik — kérjük, az állítások ellenőrzéséhez nyisd meg a forrást. A tételek nem számítanak bele semmilyen pontszámba vagy illeszkedési értékbe.

Országos lefedettség, őszintén

A fenti hat réteg ma országos, de nem minden négyzetméterre: a magyarországi, 1000 fő feletti települések lakott (OSM landuse=residential) területére épül, plusz Budapestre és a négy legnagyobb vidéki nagyvárosra (Debrecen, Pécs, Szeged, Miskolc). Ez ma a magyar lakóterület kb. 82,5%-át fedi le.

Ha egy cím ezen kívül esik — például egy 1000 fő alatti kistelepülésen vagy egy minden lefedett várostól távoli tanyán —, a válasz őszintén az, hogy nincs adatunk (NONE). Ez ugyanúgy jelenik meg, mint bármelyik más hiányzó adat: nem hiba, csak hiányzó lefedettség, amit idővel bővítünk.

A közbiztonsági tényadat felbontása ettől független és durvább: ott a terület-egység maga megye-szintű (Budapesten és a négy nagyvárosban is egységes, városon belüli bontás nélkül).

Amit szándékosan nem csinálunk

Nincs "biztonságérzet" vagy "élhetőségi" pontszám településrészre. Egyetlen számmá összevonni egy városrészt digitális redlining volna — attól emberek lakhatási esélyei romlanak. Ezért a közbiztonsági tényadat SOHA nem kerül bele semmilyen összevont lokáció-pontszámba; ez a kódban is kikényszerített kizárás, nem csak dokumentált szándék.
Kis mintán nem közlünk statisztikát. Ha egy statisztikához (pl. közösségi értékelés, ingázási minta) 5-nél kevesebb értékelhető adatpont marad, a sor bent marad, de érték nélkül — a hiányzó adat is információ.
Nem gyűjtünk magyar ingatlanhirdetési adatbázisból. Egyetlenegyből sem — se HTML, se API, se URL-fetch. Egyetlen fenti számunk sem hirdetési adatból jön.
Nem hallucinálunk. Ha nincs tény, azt írjuk: "nincs adatunk" — sosem pótoljuk jelöletlen becsléssel, és sosem írunk 0-t adathiány helyett.

Forrás-attribúciók

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) — a légszennyezettség-mérőállomások adata (Air Quality Download Service, E2a; a magyar OLM jelentése alapján; CC BY 4.0).
EEA, ellenőrzött (E1a) adatok — a mérőállomások éves átlagai, napi-határérték túllépés-számai (CC BY 4.0); WHO 2021-es légminőségi irányértékek.
Sensor.Community közreműködői — a „Lakossági szenzorok (nem hivatalos mérés)” réteg adata, Database Contents License (DbCL) v1.0.
Módosított Copernicus Atmosphere Monitoring Service információ — a levegő-modellbecslés (CAMS European air quality analysis, ensemble; CC BY 4.0; DOI 10.24381/a4005cee). Sem az Európai Bizottság, sem az ECMWF nem felel az adatok felhasználásáért.
Copernicus GLO-30 DEM, ESA/Copernicus, AWS Open Data Registry — a magasság-réteg forrása.
KSH STADAT 11.1.2.1 (iga0008) és 22.1.2.1 (nep0034) — a közbiztonsági tényadat forrása.